|
Friday, December 16, 2011
|
/
Reblog
/
Read More!
|
Igen, szükségem lenne rád, szeretlek, és hiányzol. El akarom mindezt mondani, de nem fogom. Nem, mert Te akartad, hogy így legyen. Megpróbáljuk egymást békén hagyni, s talán jobb lesz így mindkettőnknek. Talán mégiscsak jobb, ha most egyszer fáj igazán nagyon, s legalább többé nem bántjuk meg egymást. Talán jobb lesz így. Szeretném ezt hinni. De nem megy. De ezt sem fogom elmondani Neked. Mert megígértem magamnak, hogy nem foglak zavarni. Tudom, hogy nem kellek Neked, és jobb lesz így… Idővel jobb lesz így. Talán Neked is fáj, de én ezt nehezen hiszem el. Az eszem nem akarja, pedig a szívem érzi, hogy szeretsz vagy szerettél… De minden más fontosabb volt Neked. Nekem pedig így kellett döntenem. Különben mást sem fogsz megbecsülni, és így sosem leszel boldog. Tanuld meg érezni azt a fájdalmat, amit én már számtalanszor éreztem Miattad… Csak Miattad. Tanuld meg megbecsülni a dolgokat. Azt, akit szeretsz. Tanuld meg tisztelni a másikat. Jobban. S talán így tényleg boldog leszel egyszer… Ha nekem nem sikerült azzá tennem Téged.